Vitorláshalak az akváriumban

Vitorláshalak az akváriumban

Szerző és fotók: Sifter László

Érdekes, hogy megtörtént az ívás. Lássuk, hogy is volt. Éppen csak túlesett az egész populáció egy veszélyes darakór hullámon, mikor is kifogytam a CO2-ből. Kicsit átrendeztem a növényeket és a környezetet, leszedtem az algákat a halak gyógyulása után egy héttel. A régebben vásárolt ioncserélt vízből addigra már régen kifogytam, így hát csapvízzel oldottam meg a vízcserét, heti egyszer a teknő harmadát. Az UV szűrőt teljesen kiiktattam, mert jobb félni, mint megijedni, ugyanis tudomásomra jutott, hogy nemcsak a vírusokat, de a hasznos mikroorganizmusokat és a baktériumokat is kiírtja, amelyekre mind a halaknak, mind a növényeknek szükségük van. Egy újabb hét eltelt, de nem voltam megelégedve a víz tisztaságával. Köztudott, hogy a növények segítik a víz természetes tisztulását. CO2 hiányában nem tudnak maximumot nyújtani. Egy ésszerű, és nem is olyan rossz gondolat villant fel bennem, amit még Takasi Amano bácsitól tanultam, ugyanis ő szénsavas vízet használt az akvárium vízének széndioxid dúsítására. Még nem vagyok teljesen biztos benne, pedig tanultam, hogy a HCO3-ion vízzel reagálva CO2-re disszociál, valahogy.. Ez működött, mert nettó 90 lterhez öntöttem 1,5l savas vizet és természetesen a CO2 indikátor zöldre váltott, ezzel jelezvén a savasabb kémhatást. A növények elkezdtek bubizni, és a víz szépen tisztulni kezdett. Hallelllújaaa.. Mindegy, szóval gondolom a víz savassága, enyhe csersav tartalma (vasfa) késztette ívásra a kicsikéket. Ezek a halak szerintem már annyira megszokták a kemény vizet, hogy nem számít nekik, de a PH igen. A hőmérséklet 26-27 fok között ingázott, szóval nagyjából állandónak mondható volt. És megtörtént. Nem számoltam meg őket de saccra 120 ikra lehet. Majd a képek alapján számolok. Az ikrák egyébként az egyik Red Moor fára lettek pattintva, ahonnan pár óra múlva egy 40 literes keltető medencébe lettek helyezve. A kis keltetőt fertőtlenítettem szódabikarbónát és ecet felhasználásával, majd forró vízzel átöblítettem, így nem nagyon kellett törölgetnem sem, mert hamar elpárolgott a víz. Szükség szerint az elérhetetlen éleknél, sarkoknál sterilizáló alkoholba mártott vatta illetve fülpiszkáló segített eltüntetni a maradék szennyeződést. A keltetőben 26-27 fok van szintén. Biológiai szűrő, amit a kishalak kikelése előtt jó pár órával lecserélek egy sima pumpás vattás megoldásra, nehogy az ivadékok összetörjenek. Kevés xantakridint - 10 cseppet - adagoltam a vízbe. A szűrő fúvókája folyamatosan friss vizet hajt az ikrákra, finoman porlasztott oxigénnel. Eddig egyetlen ikra sem penészedett meg, igaz, még csak 19 óra, 5óra telt el a megtermékenyítést követően.

Második nap 16 óra. Bepenészedett pár ikra (5-6) pedig adagolom folyamatosan a xantakridint. Volt egy ¼ vízcsere is. Kiszívtam a piszkot az aljzatról, üvegfenékről. Felemeltem a hőfokot, 25 fokról 27-28-ra. Remélem, így kicsit gyorsabb lesz a kelés, és ez kevesebb áldozatot jelent a jövőben. Beüzemeltem a másik pumpát is. Holnap reggelre kikapcsolom a rendes szűrőt, mert nem tudom, még mennyire erősen szív. Ha bent is hagynám, akkor is esőztetőre állítanám, hogy ne kavarja meg nagyon a vízet. A kishalak a fény felé fognak úszni, de addig még 4-5 nap van hátra. Kicsit lejjebb veszem a vízszintet, 25-ről 18-ra. Volt már rá példa régebben, hogy nem tudtak felúszni és kinyiffantak. Kipróbálom, milyen ez a sórák keltető, de neten utánanéztem, hogyan kell házilag elkészíteni és nem 6800-at kidobni rá az ablakon...
Az etetés, ha nem megy sórákkal, mert esetleg túl nagy, akkor kemény tojásnak sárgájával etetek, pár napig. Azt feloldom egy kis vízben, majd cseppentővel adagolom. Másnak is sikerül, nekem is fog. Ha a sórákok bejönnek, akkor három sórákkeltetőt hozok létre, 12 órás eltolásokkal, hogy mindig legyen elegendő kisméretű sórák. Később könnyebb lesz. Azt mondják, gyorsan nőnek a sóráktól.
Ma a második nap vége van, éjfél, megtaláltam a penészedés fő okát. A fának bizonyos részei 
penészednek. Már zavarosra vegyszereztem, hogy több penészes ikra ne legyen. Délután háromtól egészen éjfélig, még 5 penészes ikrát találtam. Elhanyagolható a 430-as létszámnál. Érzésem szerint holnapra, azaz szinte mára délutánra, a harmadik napra már kikelnek, azt le akarom filmezni, de nem merek sok fényt a színpadra ereszteni, mert félek, hogy kárt teszek bennük. Egyébként a ma éjféli felvételeken már felfedezhető az ikrákon belül a gerinc vonala. Kiváncsi vagyok, reggel mi vár ránk? Remélem felébredek 4-5 körül is, hogy megnézzem mi a helyzet. A kelést úgy péntek délután 2 és 4 közé teszem. Akkor holnap.
 
2014. január 17. péntek reggel 7 óra. A 41. órában vannak az ikrák. A képeken már látszik, hogy megjelentek bizonyos sötét foltok a burkon belül. Elindult a sejtspecializálódás. Viszont 17 ikra megint áldozatul esett, de már kitisztítottam. Adtam 4 nagyon csapott kanálnyi konyhasót a vizükhöz, hátha segít megállítani a pusztulást. A szakirodalom szerint 52-56 óra a kelési idő. Szerdán 14 órakor ívtak, ma péntek reggel van, de úgy estefelé láthatunk valamit. Érdekes. Az embriók száma még mindig 400-hoz közeli, mivel az eddig elvesztettek száma úgy 35-40 lehet. Nem akarok több halottat látni. :)
Péntek 14.30. A 48 órás embriók képein némelyiknél már látni a szem körvonalát. Az ikrákban lévő apró picike pixelszerű pontok, gondolom én, a differenciált sejtek halmaza, amiből a szem és a többi szerv is kialakul majd. Szeretnék nagyobb nagyításban is képeket készíteni. Azt tervezem, hogy kiszedek egy ikrát, és egy üvegre teszem egy vízcseppbe. Úgy fogom lefotózni.. Nincs itthon cseppentő. Kell vennem egyet.. Basszus, pedig semmi pénzem.. Talán a gyógyóban, vagy a gyógyászati segédeszköz boltban.
Nem megyek le, megoldom. Van egy kis műanyag víztiszta sórákos adagolókanálka, azzal szedek ki pár ikrát és lefotózom.
Nagyon jók lettek, de nem a képek, hanem a videók. A sima 18-55mm-es kit lencsémet fordítva feltettem egy adapterrel, így sokkal közelebb mehettem a témához. A makróm se utolsó de ezzel megötszöröztem a nagyítást, elértem a célom. Brutálisak a felvételek, minden látszik, ahogy dobog a szív, ahogy áramlik a testnedv, az egyik felvételen.
Péntek este 20 óra. Felpörögtek az események. Nagyon sok kis ikraburok felpattant, alig van már néhány, ami még nem. Úgy 40-50 lehet az akvárium fenekén, a többi még a fán csűng, mint az éretlen gyümölcsök. A penészedés is csökkent, hála a sóadagolásnak. Egyébként az első pár ivadék az 54. órában bújt ki a védelmet nyújtó ágyából. Saccra 350-en lehetnek. A sórákok is kikeltek de elég nagyok. Igaz az is, hogy kb. 4 nap míg elúsznak a kicsik, és addig nőnek rendesen. A sórákok nagy része szépen kikelt 30óra után. Ez volt a teszt, hogy lássam, ennek alapján a halivadékok elúszása előtt nagyjából ennyi idő előtt kezdem a sórákok keltetését, és minden elkövetkező 12 órában újabb adagot kezdek keltetni, természetesen két másik keltetőben, így folyamatos utánpótlást tudok biztosítani 12 óránként, 3 keltetővel. A sügereknél és nagyobb termetű halaknál nagy sikerrel lehet alaklmazni a sórákokat, mert elég nagyok már az ivadékok, mikor úszni kezdenek. Ezt a sórák tenyészetet fel szeretném nevelni, amennyire lehet, és megvizsgálni, mekkorát nőnek napról napra. Azt, hogy mit fognak enni, még nem tudom... Addig is nekiállok a videónak.
Már a negyedik nap végén, pontosan a 72. órában vannak a kikelés óta, de még mindig van egy kis táp a zacsijukban. Szerintem reggelre elindulnak szerencsét próbálni.
 
2014. január. 23. Már vígan úszkálnak, és egy két poronty már a naupliust is megeszi, de adok nekik egy méregdrága ivadéktápot is, amitől gyönyörűek leszenk. Ez a táp főként szinesít - ám ezek nem színes halak - de mindegy. (színes sügereknél kiváló lehet). A lényeg, hogy esznek, de alig lehet látni, és nem sokat, az tuti. Néha bekapcsolom a nagyobb szűrőt, hogy ússzanak és erősödjenek. Fecskendőből készítettem egy félautómata etetőt, amiben a kis naupliuszok (sórákok) úszkálnak, és néha néha kiúszik egy, abból esznek. De az a baj, hogy a rákok mindig átmennek a túloldalra, és csak megdöglenek a fecskendő végében. Valamit tennem kell, hogy működjön. Kipróbálom, hogy csak édes vizet használok a tudusban is... Hm?!
       
 
2014. január. 24. Ez már a harmadik napjuk a kicsikéknek. A fecskendős édesvizes megoldás sem jött be. Inkább csak kiszippantottam annyit, amennyit tudtam a nauplius keltetőből, és miután leűlepedtek a kis sórákok, a fölös sós vizet leöntöttem róluk, vigyázva, hogy a lényeg bent maradjon a pohárban. A pohár minél hosszabb szárú legyen, mert akkor könnyebb dolgunk van kiszippantani a rákokat, vigyázva, hogy peteburok ne kerüljön bele. Hát mit ne mondjak, jó kis pepecs :) De megéri, mert most már bátran adom nekik és imádják, zabálják őket. Minden nap kapják ezt az élő eleséget, és a tápot (Red Breeze – 53% protein, 13% zsír, 0.7% rost, 8.8% hamu-halliszt, 1.6% foszfor, astaxanthin: 90mg/kg, viamin:A, D, E, C). Bár C-vitamint majdnem minden állat képes szintetizálni, csak mi emberek nem és a tengerimalacok. Na mindegy, egy kis extra C.
Még mindig január 24-e van, csak éjfél felé közeleg az idő. Készítettem pár close up fotót a kicsikről, és elég jók lettek. Igaz, fel kellett szaladni az expozíciós idővel egészen 1/800-ad ig, hogy a kis farkcsapásokat is ki tudjam merevíteni, így a vaku dolgozott rendesen. Jók lettek a képek na. Kis videózás is volt a 3. napi úszás óráról. Viszont észrevettem, hogy egyes ivadékoknak a hasában kis fehéres-sárgás golyók vannak. Valószínűleg a sórák peteburka. Remélem nem lesz bajuk, mert elég soknak van bent egy pár. Valamelyiknek meg olyan, mintha egy nagy féreg lenne benne. Csak nem igaz, de ha ilyesmi történne, akkor kivizsgálom. Mindenesetre ma este kipucoltam a talajt alóluk, nehogy beragadjon megint egy-két ivadék a mocsokba, aztán belepje őket valami. Mert!!! Ma reggel találtam egy elhullott állatot, és nem tudtam mire vélni, hiszen figyeltem a vízre, és még egy kis metilén kéket is csepegtettem nekik. Nappal megy a biológiai szűrő, szóval a víz kristálytiszta. Arra gyanakszom, hogy beleragadhatott ő is valamibe és onnan rámászott a fene, mert a géppel megfigyelve, illetve visszajátszva, nagyin apró kis élősködőket fedeztem fel a testrészeiben, illetve a testfolyadékban. Azonban lehet, hogy más oka volt az elhullásnak, és a kis betolakodók csak a halála után másztak bele. Ezt nem tudom, de holnap meglátjuk mi lesz. Remélem, nem csappan meg az állomány. Nagyon vigyázok rájuk. Addig is itt a videó ami segít elképzelni, hogyan is zajlott a dolog.
(Video a cikk végén.)
2014. január. 25. Ma nem készült fénykép a kicsikről, és nagyon féltem, hogy nem tudnak enni rendesen, mert Budaörsre kellett mennem a szüleimhez, és kimaradt a reggeli sórák etetés, mivel nem keltek ki. Csak késő délután tudtam nekik enni adni. Addig csak száraz. Kell nekik a vitamin, meg a szebb szín. Bár a vitaminokról ne is beszéljünk. Jobb az élő eleség, bioaktív, nem úgy, mint a döglött vitaminok a száraz tápokban. A lényeg, ha az élő eleségből lakmároznak, sokkal szebben fejlődnek, és tele van a bélésük. Holnap fotózás, videózás. Az eddigi videó anyag már meg van vágva, saccperKáBé. Zene kell, meg felirat, de most nem én fogom a zenét írni, mert az kész katasztrófa. Pffff...
A másik hír, elég nagy híííír.... Szóval mielőtt elindultam volna ma Budaörsre, észrevettem a vitorlás nőstény tojócsövét. Gondoltam megint ívni fog. A szakirodalom, 8-10 nap szünetet taglal az első ívást követően a következőig. Így is lett. Erre alapozva betetttem egy 50 cm-es vonalzót, sterilizálva gyógyszertári alkohollal, és steril vattával, mert egy vonalzóóóó... Ki tudj ahol nem járt? Szóval a vonalzó azért kellett, mert a vallisneriák már úgy benőtték az akit megint, hogy ahol számomra gyanúsan bújkáltak ezek a vitorlások, nem találtam volna mobilis felületet, amit egyszerűen kivehetnék, ha ráívnak. Ezért esett a választásom valami mobil tárgyra, így a vonalzóra, és láss csodát, mire hazajöttem (nem számoltam még meg) legalább 300-350 ikra várt a vonalzó középső felületén. Bőszen őrizgették. Nagy volt az öröm, ám tudtam -részben tapasztalatból, részben a szakirodalomból - hogy estére áldozatul eshetnek az ikrák, mivel a szülők annyira féltik őket, hogy esetleg megeszik az egészet.. Ki hallott már ilyet?
 
Helyzet: nincs másik aksi. Meg kell menteni az ikrákat. Szombat este 18 óra. Csak a tesco, de már az is necces. Ötlet: vettem még anno szunyoghálót. Levágtam egy kis darabot - elég nagy lett aza kis darab - és az ikrákat a vonalzóval együtt körbevettem vele. Levegőztetés: Külső Eheim szűrőm, mint a barom dolgozik. Előzőleg hozzáadtam egy leosztott csőből kis fúvókával, egy kis levegőztető-keringetőt, ami friss, biológiailag szűrt vizet hajt rájuk apró légprlasztással. Jó pár csepp metilin kék fertőtlenítő, és mehet a buli.
A második ikrázás ideje:
2014. január. 25. 15 óra. Pont tíz napja az első ívásnak. Mint a svájci óra.
Innentől 52-56 óra. Tehát a kelés, úgy 2014. január. 27 – hétfő 18-22 óra között. Addig valamelyest ki kell találnom hogyan tovább. Kell egy másik 40 literes aksi, vagy egy nagyobb nevelő medence, amiben az első csoportot nevelem, és ebben a kis 40-esben keltetem a másodikat. Még nem tudom. Persze tudnám, mi lenne a jó de nincs helyem. Valószínüleg marad a 'B' terv de a későbbiekben beszélnem kell Magdival, Annával, hogy valami épkézláb megoldás szülessen erre a misszióra. Kezd érdekes lenni. Annyira szeretem ezt csinálni! Legszívesebben csak ezzel foglalkoznék, és kutatnék, tenyésztenék, új színváltozatokat hoznék létre...
 
Huhhh.. Jó éjt mindenkinek. Közeledik a holnap.
2014. január. 30. Lassan vége a hónapnak. A második ikrázásból nagyon sok bepenészedett és igazság szerint alig 15 ikra kelt ki. Szomorú, de azért nem adom fel. Az első csoportból szinte mindig hullik el egy-két hal. Szerintem max 250 a létszám, fejlődésük nem valami gyors, legalábbis az elmúlt négy naphoz képest. Az tény, hogy sokkal gyorsabban képesek úszni, mint azelőtt, de nőhetnének már. Lehet,hogy tényleg kell egy nagy medence. Jajj, de nincs hely. Anna már kezd kiakadni. Nekem meg elfogyott a sórákom. Már próbálta a környék beli boltokból szerezni, de... elég bénák. Szereztem viszont banánférget és walterférget is egy sráctól (Sanyi). Ma csüt van és csak hétfőn lehet etetni vele, viszont a halak pénteken már elúsznak. Na majd kapnak egy kis szárazat...
 
2014. február. 3. Hétfő. Sok problémám volt a sórákokkal, mert a JBL sórákpeték hozzáadott tengeri sóval és algával elég magas kelési eredményt és hosszabb élettartamot szavatolnak (ARTEMIO MIX), ám ez nálam nem így történt. Miután kifogytam belőle nagynehezen találtam egy tengeri akváriumost, ahol elláttak rengeteg jó tanáccsal, és kaptam szintén JBL artemia petét. Ezek viszont tényleg csak peték (ARTEMIO PURE). Az üvege sokkal profibb, légmentesen zárható, és még szilikát golyók is vannak a kupakban, nehogy nedvesség érje. A tanácsokkal kapcsolatban nagyon sok hasznos infót kaptam, hogyan lehet meggyorsítani a kelést 24 óráról pár órára (de ez nem ajánlatos, mert így a kis rákok nem jutnak elég vitaminhoz, de erre is van megoldás, a vitaminfürdő. Na leírom rendesen. Szóval, ha hipós vízbe szellőztetjük a petéket durván egy óráig, a peteburok felpuhul, és gyorsabban kikelnek a rákok, viszont a gyors kelés ára az, hogy ezek a rákok a peteburok belső falából nem képesek felvenni a túléléshez szükséges nyomelemeket, vitaminokat, így nagyon hamar elpusztulnak, és egyébként sem valami magas a tápértékük ebben a "felgyorsított" formában. Én kipróbáltam, bár lehet sok lúgot (hipót) használtam, de nagyon habzott, és a habra kiültek a peték és nevetségesen ért véget az egész. Az ott kapott infók szerint egy kis sav hozzáadásával megszüntethetőek ezek a tünetek (habzás). Akkor viszont nem hat. Szerintem  egy egyszerű keringető elég kellett volna, hogy legyen. Na mindegy, ezt nem sikerült kiviteleznem. Ha valakinek sikerül, azután át kell szűrni a petéket és jól kimosni, öblíteni. Aminek ezután következnie kell, az a vitamin fürdő. Egy kis narancslé hozzáadása a keltető vízhez, és a kis rákok máris több tápanyaggal gazdagodnak. Én személy szerint rendesen kikeltettem a petéket, elég rendesen besózott vízben, és nagyon sok kelt ki. Aztán így már könnyebb volt a sórákokat elszeparálni, ugyanis a peteburkok a vízfelszínen úsznak és a rákok valóban lent lesznek. Innen könnyen kihalásztam őket és egy előzőleg már egy órája szellőztetett sós vízbe helyeztem a rákokat. Ezeknek az élőlényeknek az alapvető tápláléka az alga. Algás vizet szerezni, készíteni kicsit macerás és időigényes, de biztos megéri. Én száraz tápból morzsoltam be egy keveset, amit növényevő halak számára fejlesztettek ki, és öntötem be egy kis 100% gyümilevet, nem sokat, mert nagyon bezavarja a vizet. Óvatosan szellőztetem, mert már nincs szükség a vad bugyogásra, hiszen már kikeltek, és nap nap után egyre vörösebbek a kis rákok, ami jó jel, mert jól érzik magukat. Ez előtt fehérek voltak, gondolom, ez azt jelentette, hogy nem sok vitamin dúskált a vizükben. A sórákpetéket felbontás után hűtőbe kell tenni, és nem a radiátoron felejteni, ahogy én tetem, és valószínűleg ezért nem keltek ki, csak a 15-20%. Síralmas. Most már két vitaminos fürdőben úszkálnak a rákok, és így van folyamatos utánpótlás, de azért még keltetek egy adag artemiát, hátha beüt a krahh... Uhhh, a tubit már rég nem mostam ki. Basszus.. Mindjárt jövök..
...nem volt gááááz. Alig van már belőle, ilyenkor meg nem rohad be gyorsan. Igazából hűtőbe kéne tartani, de ez nem megy. Kell egy saját hűtő. Idővel.
FONTOS! Ha artémiával akar valaki etetni, akkor nagyon ügyeljen arra, hogy pete ne kerüljön be az ivadékok medencéjébe, mert azt is képesek megenni, olyan mohók, aztán belepusztulnak. Rengeteg ivadékom adta fel így az életét, viszont amióta az artémia keltetőből kihalászva a kis rákokat, és áttéve egy vitaminos fürdőbe tartom, szinte egy pete sem kerül át ha etetek. (És azóta nem is nagyon volt elhullás.) Ez mondjuk csak feltételezés, de szerintem nagyban közrejátszott, mivel a vízminőség kiváló. 
 
Az első ívásból kikelt (január. 17.) ivadékok január 22-én kezdtek el úszni, most már 12 naposak és elég nagyok. Kapnak enni rendesen. MOST MÁR! Vitorlájuk még nem igazán fejlett inkább, kis dombocskákként emelkednek ki a hát középvonala környékén. Mindig tele a hasuk, és 220-250db lehet a számuk. A társas nagy akváriumból vételeztem egy kis vallisneriát és betettem nekik, hogy tudják, ilyen is van a világon. Egyből megrohamozták és körbevették. Pár lapos kővel a talajhoz szegeztem őket, elég nagy gyökerük van. Nálam úgy nőnek, hogy szinte pusztítani kellene.
A második ívásból 18-20 ikra maradt meg, és most egészen pontosan 16 kis ivadék zabálja a vitaminos sórákokat egy 30 literesben. Szerintem gyorsan fejlődnek majd. És ha elég nagyok lesznek, akkor a másik csoport gyengébb egyedeit átteszem hozzájuk, hogy nagyjából kiegyensúlyozzam a két ivadéknevelő akvárium létszámát, mert most ez így elég vicces 250 vs. 16. De erre még várni kell egy kicsit.
A másik fajta élő eleség a walter-, és a banánféreg már javában nyüzsök, de nem másznak fel az edény falára, és nem tudom úgy megetetni közvetlenül a kicsiket, hogy ne piszkoljam be a vizüket. Sebaj, van artémia és ez a lényeg.
 
2014.február. 06. Csütörtök. A társas akiban készülődik egy harmadik ívás. Természetesen a vitorlásoktól, persze. Már bekészítettem a kamerát, mindent, de eddig semmi. Biztos sokszor megyek be ellenőrizni, és megzavarom őket. Na mindegy, ehhez már távvezérelt felvevő kellene, vagy el kellene bújnom, mint Máté Bencének, a 'láthatatlan madárfotósnak'.
Készíttetni fogok egy 160*40*40cm-es akváriumot, amiben a kicsik fognak növekedni. Ugyanis egyesek szerint megállnak a növekedésben egy 35 literesben, ha cirka 200-an vannak. Jogos.. Szóval csak pénz kellene.. hmm... Kitaláljuk.
A második ívásból érkezett jövevények is növekednek szépen, de mindig a talaj közelében szöszölnek. Biztos kevesen vannak, és félnek.
2014. február. 07. Péntek.
Egy jó és egy rossz hír. A jó, hogy ma reggelre leívtak a vitorlások, harmadszor is. Vonalzós megoldás. Ezt most elveszem tőlük, mert a legutóbb megpenészedett egy csomó. Gyenge volt a vízáram, erős a fény (ezt nem hinném) de az elsőként használt módszerhez fogok folyamodni. Nagyon izgatott vagyok. Három alom: az első január 15, 450 ikra, és most 250 ivadék, a második január 25-én szintén tetemes ikra mennyiség, viszont csak 17 ivadék maradt meg, és most február 7-én még nem tudom mennyi, de ezt most megszámolom. Könnyű lesz, mert a vonalzón vannak. Remélem sikerül őket felnevelenem.
Krisztiántól próbálok beszerezni egy nagyob medencét a nagycsoportosoknak :) Nincs semmi pénzem, de kit érdekel, ha ennyi öröm szakadt az ölembe. BAAANNNNGGGGG!!!!
Pár órával később. Bent vannak az irák a vonalzón a kis 30 literesben, két csapott ek. tengeri só, szigorúan jódozatlan és 5 csepp xanta mix, elég kell hogy legyen. Az ikrák száma 627 körül mozog. Egy megpenészedett,és egy le is esett. Valószínő kicsit erős a levegőztetés. De megoldom. Szép nagy szám. Krisztián még nem hívott vissza.
2014. február. 08. Szombat. Még mindig nincs akvárium, se pénz. De legalább a ritkásabban úszkáló sórákokat le tudom szűrni, és nem szennyezem annyira a vizet. Ez lesz az új módszer, ami sokkal tisztább. Igaz, csak nekem új, mások régen használják. Összesen 5 ikra penészedet meg és úgy 7-8 esett le a földre. Eddig jól áll a helyzet. Remélem, sokan kikelnek, és lesz pénzem sórákra is. Na meg egy új aksira.
 
2014. február. 09. Vasárnap. Legalább 50 ikrának lőttek, de tegnap este nyomtam rendesen xantakridint a vízbe, úgy 40 cseppet 25 literre. Most úgy néz ki lelassult a penészedés. Szerintem 400 biztos kikel, és az elsőhöz hasonlóan 250 megmarad. Még este találtam a vonalzón úgy 5-6 ot, ami fehérnek tünt, és reggelre sem változott semmi. Ma du. 6 körül kikelnek, úgyhogy 3-ra szeretnék visszaérni az expóról. Igen, ma lesz a Lurdy Házban a terrapláza kiállítás. Aksik feltöltve várják, hogy megörökítsem az ottani csodákat. Nagyon izgatott vagyok. Állványt is kéne vinnem. Viszek. Meg jól be kell reggelizni. A tojás elfogyott, bassszus, marad a süti.
 
2014. február. 12. Szerda.
Nem fotóztam, nem is videóztam, mert nem nagyon volt mit. Látvány nuku. Inkább piac érzése volt az embernek, és bazi nagy tömeg, alig voltunk kint egy órát. Hááát nem tudom, hogy legközelebb kimennék.. Max árulni.
A harmadik turnus valósznűleg holnap úszik el, de lehet, hogy csak pénteken. Nem bánnám, mert alig van valami normális kaja, csak a banánféreg, de az is megteszi, csak a sórák jobb lenne. Találtam egy jó oldalt, ahol van konzerves sórák, igaz húszezer forint körül mozog, de iszonyat sokáig elég lenne. Ha belegondolok, hogy egy 18g nettó tömegű JBL-t vettem 3300-ért, akkor a 454g még 24.000-ért sen sok. Kis számolás: 950 forintra jön ki így a 18 gramm. Durván harmad annyi. És ebből a durván 20grammból egy hétig esznek rendesen, aztán meg tubi egy hónap múlva. Tehát durván 4000 forintba kerül, hogy jóllakassam őket és nagyon durván fejlődjenek egy hónapig. Aztán tubi, ami fele kb a költségnek, nem beszélve arról, ha beindul a gépezet, átállok Sanyi bácsitól szervált grindál féregre, amiből saját tenyészetet hozok létre és szinte ingyen etetem a halakat. A banánférgek már olyan kicsik az első ívásból maradt növendékeknek, hogy szint észre sem veszik. Nekik már csak tubi, vagy a grindál féreg, ami még nincs persze, de beszerzem.
 
A nagycsoportosok a mai nappal 3 hetesek és elég nagyok már. Mindnek elég megnőtt a vitorlája, és olyan 1,5 cm hosszúak és 1 cm magasak :)