Szőlőtőke előkészítése akváriumi használatra.
2015.11.09 11:20
Ez a vállalkozás nem egy két napos munka, a szárítással, áztatással együtt kb. másfél hónapot kell eltöltenünk
Hozzávalók:
- Szőlőtőke
Szerszámok:
- Fazék
- Súrolókefe
- Vödör/hordó (Szőlőtőke méretétől függően)
- Drótkefe
- Kés
- (csersav)
1: tisztítás, szárítás
2: áztatás, amíg magától el nem merül, rá kell tenni egy nehezéket, hogy a víz alatt maradjon
3: főzés, forrás után 10-15 nagyobb daraboknál 20-25 perc
4: kihűlés után, tisztítás, pl.: sárkefe, drótkefe, kés.
5: kihagyható lépés: egy hét áztatás csersavporos vízben. Ennek a lényege, hogy megkeményítsük és ellenállóbbá tegyük a gyökeret (cserzés)
6: behelyezés előtti próbaáztatás: levegőztetővel forgatott vízben kb. 1-hét, itt azt kell megfigyelni, hogy opálos lesz e a víz , ha igen. akkor vízcsere és új próba, addig folytatni, amíg átlátszó nem marad a víz , egy hét elteltével is. Megjegyzés: ha opálos a víz, mindjárt tisztára kell cserélni.
7: még egy utolsó átdörzsölés, öblítés és mehet az akváriumba. Nincs konkrét idő, akkor van késsz , ha nem opálosodik be a levegőztetővel mozgatott víz.
Mit csinálunk a fával, amikor szárítunk, főzünk, gőzölünk, áztatunk, fertőtlenítünk és konzerválunk (cserzünk)?
A fa, számunkra lényeges része, a geszt és a sziács, a kérget csak külön használjuk, mert a vízben hamar leválik a fáról. A geszt, a fának a középső elhalt része, ami a fa életében, csak a merevítő és tartó szerepet tölt be, ez a fa legkeményebb része, mert itt gyűlnek össze a cserző anyagok. A külső rész a sziács, ez az élő és puhább anyagú rész. A fában kivágás után, két féle alakban van jelen a víz.
1,: a sejtüregekben cseppfolyós állapotban.
2: molekuláris szinten megkötött állapotban. Szárításkor a sejtüregekből elpárolog a víz egy része, de kb 10-20 % kötött állapotban benne marad .A fa számos anyagot tartalmaz, Kovasavak, nyák, mézga, gyanta, viasz, cseranyag, olajak, ásványok, sók, savak. zsírok, fehérjék, cukrok. stb. Ezek egy része oldódik vízben a többi anyag oldásához más anyagok kellenek( pl savak, alkohol). Csersav is több féle létezik, a fából csak kis részben oldódnak ki, teljes kinyerésükhöz, étert és borszeszt használnak. ( ez a bolti csersavpor). A fát kivágás után megtámadják a baktériumok és a gombák, az az elrohadna az oxigénkorrózió miatt, ezeknek a gombáknak és baciknak a fában lévő cukrok, fehérjék, keményítők, a fő táptalaj. Szárításkor elvonjuk tőlük a vizet és megszilárdítjuk a gyantát, viaszt, olajat, stb. .A még bentmaradt anyagokat, baktériumokat, gombákat, fertőtlenítéssel, főzéssel, gőzöléssel, áztatással, csapatjuk ki. A fa belső amúgy is keményebb része, aránylag védett, a benne lévő kikeményedett gyantának, viasznak cseranyagoknak köszönhetően, de a külső réteget érdemes csersavval kezelni, mert a vízben így nehezebben indul bomlásnak. Az így kezelt fa a vízben sokáig tartós marad .Azok a baktériumok és gombák, amik túlélték a szárítást, főzést, vegyi kezelést a víz alatt nem jutnak kellő oxigénhez és ezáltal nagyon lelassul az oxigénkorrózió. Nekünk tehát azok a fák a legjobbak, amelyeknél vastag a gesztréteg az-az kemény fa, ezen belül is a gyökérzet ,mert abban nagyobb arányban vannak jelen a szilárdító anyagok.
