Blog

Sódermosás

2015.11.07 14:26

Sódermosás - kifulladásig!

 

Az akvárium talaja döntően befolyásolhatja eredményeinket. Sekély (nem kellő vastagságú) talaj esetén ne is reménykedjünk abban, hogy leendő vízinövényeink teljes szépségükben pompáznak majd a telepítést követő hónapokban, években.

 

Az akvaristák többsége általában anyagi megfontolásból a talaj vastagságát egy egészen minimális szintre (1-2cm) redukálja, aminek az a következménye, hogy a vízinyövények nem fejlődnek kielégítően. Tapasztalataink szerint 5-6cm az a minimális talaj vastagság, ami az eredményes akvarisztikát - a "víz alatti kertek" tekintetében - hoszzú távon is lehetővé teszi. Természetesen létezhetnek jól működő akváriumok ettől lényegesen sekélyebb talajszint mellett is, de az "igazi" mindenképpen ez.

 

Akvarisztikai célra alaposan átmosott finom szemcseméretű sóder a legalkalmasabb. A különféle akváriumtalajok - fekete bazalt, rózsaszín márvány vörös gránit stb. -  jó szolgálatot tehetnek az utólagos dekoráció terén (a sóderágyra 1-2cm vastag bazalt, bagy gránitörleményt terítünk), önmagukban azonban sajnos nem felelnek meg egy professzionálisan megépített trópusi díszakvárium követelményeinek.

 

Az igazsághoz tartozik még, hogy a szaküzletekben főleg ez utóbbiak beszerezhetők. Ezeket keresi a vásárló, ezekre van igén, ugyanis akváriumba helyezés előtt mindössze néhány percnyi mosást ígényelnek. A kereskedő sem ad szívesen mosatlan sódert egy kezdő akvarista kezébe, aminek a mosási ideje akár több óra is lehet, és a rosszul elvégzett mosás következményeként már a kezdet kezdetén olyan lesz az "újonc" akváriuma, mint a pocsolya...

 

Szóval mosásra fel! Egy olyan speciális talajkeverékkel szeretnénk meglepni benneteket, amivel mindenki elégedett lehet. (Az árával is!) Az alapos mosást itt sem lehet megspórolni, de egy akvarista számára ez nem jelenthet akadályt! A vízinövények fejlődése bőven kárpótol majd mindenkit a befektetett munkáért!

 

 

 Első lépésként vásároljunk egy kemény falú műanyag lavórt, ami lehetőleg férjen el a mosdóban vagy a mosogatóban, ugyanis "horror" mennyiségű vizet fogunk elhasználni... A mi talajmennyiségünk körülbelül háromszor ennyi lesz, mint amit a képen láttok, és némileg finomabb szemcseméretű. (Bazalttal vagy zöld diabázzal - igény szerint - mindenki saját magának meghintheti.)

 

Célszerű részletekben mosni, hogy "kavarható" legyen.

 

Az ijedősebbek kedvéért: Egy 60X30cm alapterületű, kb. 50 literes medencébe való talajmennyiség mosásához körülbelül egy kádnyi vízre lesz szükségünk.

 

Gyakorlati tanácsokat, szakmai fogásokat, egyéb "finomságokat" szívesen rendelkezésetekre bocsátunk az üzletben, amire viszont készüljetek fel: a fenti alapterületű medence talajkeverékkel való feltöltése elég sok időt vesz igénybe...

 

Álomszép növények

A vizikehelyfélék (Cryptocoryne) minden akvarista szívét megdobogtatják. Levélformáik változatosak, a zöld szín ezernyi tónusát vonultatják fől az akváriumban. Léteznek vöröses színben pompázó fajok is, és vannak olyanok, melyeknek a "színe" zöld, de a "fonákja" piros. (Az élő növények szépsége fajoktól függetlenül is lélegzet elállító, a képeken gyönyörűen berendezett "víz alatti kerteket" láthattok. A vízikehely-képeket a cikk végére hagyom.)

  

Az ismert fajok száma több mint 50. Legtöbbjük alacsony termetű. (Előtér növények.) Leveleik hosszabb-rövidebb nyelűek, alakjuk lándzsa, szív-vagytojásformájú. Mindig épszélűek, a széleken azonban némelykor kisebb hullámosság figyelhető meg. A megvilágítás terén a legtöbb faj nem igényes, de ha több fényt és esetenként egy kis napsütést is kapnak, azt nagyon meghálálják! Talajban kúszó, többszörösen elágazó rizómájuk van. Az akvaristák legnagyobb gyönyörűségére képesek az egész talajszintet befutni, hullámzó, zöld szőnyeget alkotva a medencében. Bátran kijelenthetjük, hogy a leghálásabb akváriumi növények közé tartoznak. Szeretik a meleget (24-28C) és a tápanyagokban gazdag akváriumtalajt.

Vízalatti kertek - zöld növények az akváriumban

2015.11.07 14:24

Vízalatti kertek - zöld növények az akváriumban

 

Az akvarisztika hőskorában csak kevesen vették a fáradtságot, hogy vízinövényekkel gazdagon beültetett "víz alatti kertet" varázsoljanak az otthonukba. A legtöbb akvárium spártai egyszerűséggel lett berendezve.

 

"Végy egy vízinövényt, ültesd cserépbe  -  lehetőleg piros színűbe, amiből előzetesen a muskátli lett kiköltöztetve  -  süllyeszd el az akvárium közepén...és kész!" Kicsit leegyszerűsítve ez volt a recept, amit elődeink követtek.

 

Természetesen léteztek igényesebb megoldások is, de a beszerzési nehézségek, valamint az információk hiánya nagymértékben nehezítették az akvarista munkáját. (Néhány hínárfélén kívül szinte semmi mást nem lehetett kapni, és hiányoztak az igazán jó szakkönyvek.)

 

Hans Frey: Az akvarista kislexikona című könyve jelentette az áttörést az információ hiány területén, ami kiegészülve Horn Péter és Zsilinszky Sándor Akvarisztika munkájával (Gyakorlati díszhal tenyésztés) már igazán jó alapokat nyújtott a halas hobbi kedvelőinek. (Ha lehetőségetek van rá, mindkettőt szerezzétek be az antikváriumokból, mert olyan alapművekről van szó, amelyeknek feltétlenül ott a helyük minden akvarista könyvespolcán. A Horn- Zsilinszky könyv immár sokadik kiadását megérve a nagyobb könyvesboltokban mind a mai napig kapható.) 

 

Milyen a szép akvárium?

 

Mindenek előtt attól válik széppé, hogy örömünket leljük benne. Ápolgatjuk, csinosítgatjuk, lecsípünk egy-egy elsárguló félben lévő levelet, lekaparjuk az algát az üvegfalakról, megigazítunk egy víz alatti sziklát, gyönyörködünk a jávai moha üde zöld telepeiben.

Ha így tekintünk egy akváriumra, akkor az egyszerűen berendezett medencék is lehetnek szépek. A muskátlis cserépen megtelepedő zöld algaszőnyeg látványa ugyanúgy örömmel tölthet el minket, mint egy különleges trópusi vizinyövény megpillantása a tropikáriumban. Hiszenez a saját akváriumun, a saját kezünk munkája!

 

Az alábbiakban  szeretnénk segítséget nyújtani egy vízinövényekkel dúsan beültetett trópusi díszakvárium megépítésében.

 

 

Akváriumi szűrőanyagok

2015.10.28 12:54

 

A szűrőanyagok feladata, hogy az akvárium vizében lebegő szerves törmeléket és anyagcsere-végtermékeket kiszűrjék. A szűrőbetétek alaptípusának megfelelően beszélünk mechanikai, biológiai és kémiai szűrőanyagokról. Létfontosságú szerepük van az akvárium működésében, mert általuk jön létre a szennyező és toxikus anyagoktól (pl. ammónia és nitrit) mentes tiszta víz.

A mechanikai szűrés anyagai

A mechanikai szűrőanyagok feladata az, hogy az akvárium vizéből a lebegő részecskéket kiszűrjék. A jó mechanikai szűrés bizonyítéka, ha az akvárium vize mentes a lebegő anyagoktól és szerves törmeléktől. Sokféle anyagot lehet alkalmazni erre a célra, a leggyakrabban használatosak a perlonvatta és a szivacs.

 

Perlonvatta

Perlonvatta

Perlonvatta

 

Ez egy szintetikus vatta, amely hatékony eszköze a mechanikai szűrésnek, valamint olcsó és nagyon egyszerű a használata. Jól alkalmazható előszűrésre, visszatartja a lebegő piszok jó részét, de a legtöbb esetben hetente ki kell mosni vagy cserélni. Többfunkciós szűrőkészülékekben az első rekeszbe kell helyezni, amelyik először kerül kapcsolatba a vízzel. A perlonvatta, biológiai szűrőbetétként nem használatos, így nyugodtan lehet a csapvízben is mosni.

 

Szivacs

Szivacs

Szivacs

 

A szivacs nagyon hatékony mechanikai szűrőanyag, mivel belső szerkezete szabálytalan járatok halmaza, a szennyeződések így könnyen csapdába esnek, és mivel a felszínén hasznos baktériumok is megtelepszenek, a biológiai szűrésre is kiválóan alkalmas, ezért ezt már nem ajánlatos csapvízben mosni mivel a biológiai szűrésben fontos szerepet játszó baktériumok elpusztulnak. A levegőáramlással működő szűrőkben szinte csak a szivacs használható, de a motoros belső szűrőkben is ez a leggyakoribb szűrőanyag.

 

A biológiai szűrés anyagai

Az akvarista számára ez az egyik legfontosabb szűrőanyag. A szűrőanyagon keresztüláramló víz szállítja, a szűrőanyag felszínén élő baktériumok számára a tápanyagokat és az oxigént. Ennek fenntartása érdekében rendszeresen ellenőrizni kell, hogy a mechanikai szűrőanyag kellő hatékonysággal vonja e ki az elhalt szervesanyag-részecskéket, mert ha nem, akkor azok csökkentik a biológiai szűrő szabad felszínét és gátolják az oxigénáramlást.

Fontos, hogy biológiai szűrőanyagot nem szabad klór tartalmú csapvízben mosni, mert az elpusztítja a szűrőanyag felszínén megtapadt hasznos baktériumtelepeket.

 

Kerámia gyűrű

Kerámia gyűrű

Kerámia

 

A biológiai szűrőanyagok legnépszerűbb formája a kerámia, amely rendkívül porózus, számtalan járatot tartalmaz, amely a baktériumok megtelepedéséhez kedvező felületet biztosít. Ha megfelelően karban van tartva cseréje nem szükséges, ezek álltálában csődarabkák, gyűrűk, kockák, vagy gyöngyök formájában árusítják. Elsősorban a külső motoros szűrőkben és a többfunkciós szűrőkben ajánlott a használatuk. Egyéb biológiai szűrőanyagok a lávakő, kavics, és bármilyen más anyag, amelynek adott térfogatához viszonylag nagy felület társul, és nem oldódhat ki belőle a vízi élőlényekre káros anyag.

A kémiai szűrés anyagai

A kémiai szűrésre használatos anyagok főként a szín- és szaganyagok, a fehérjék, a gyógyszermaradványok, a nitrátok és a foszfátok eltávolítására alkalmasak. Ezek általában addig képes anyagok megkötésére, amíg nem telítődnek, ezt követően ezeket ki kell ezeket cserélni. Néhány szűrőanyag megfelelő kezelés után újra használható, de ilyen esetben be kell tartani a gyártó szigorú előírásait.

 

Aktív szén

Aktív szén

Aktív szén

 

Az aktív szén az egyik legismertebb és legelterjedtebb kémiai szűrőanyag, használatával kristálytiszta vizet kapunk. Legfőbb előnye, hogy eltávolítja a víz elszíneződését okozó anyagokat és a szaganyagokat. Egy édesvízi akváriumban átlagos terhelés mellett az aktív szén szűrőbetét 4-6 hétig működik megfelelően kb. ennyi idő alatt telítődik és ezután már nem képes megköti további molekulákat, ekkor el kell távolítani a szűrőberendezésből. Ne alkalmazzuk huzamosabb ideig és ne használjuk akkor, amikor a halainkat megelőző vagy gyógyító kezelésben részesítjük.

 

Zeolit

Zeolit

Zeolit

 

A zeolit az ammónia és a nitrit eltávolítására alkalmas a szűrőkben. Jól használható sürgős beavatkozásoknál, de hosszú ideig történő alkalmazása nem ajánlott. Mivel, amikor a zeolit eltávolítja az ammóniát a vízből, a baktériumok állománya összeomlik, ez önmagában még nem lenne baj, amíg a zeolit képes megkötni az ammóniát. Azonban ha a zeolit idővel telítődik és nem képes több ammóniát megkötni, a baktériumok viszont már hiányoznak, és nincs ami hasznosítsa a halak által leadott káros anyagokat. A zeolit önmagában vagy aktív szénnel keverve egyaránt alkalmazható.

 

Tőzeg

Tőzeg

Tőzeg

 

A tőzeg kivételesen nem arra szolgál, hogy a vízből valamit kivonjunk, hanem arra, hogy valamit hozzáadjunk. Széles körben használják arra, hogy a belőle kioldódó huminsavak kicsit savasabbá tegyék a vizet, illetve csökkentsék a víz keménységét. Használatakor a víz színe sötétebbé válik, olyan lesz, mint a tea. Ezek a vízkémiai változások bizonyos biotóp víztípusok tulajdonságait közelítik meg, például a dél-amerikai Amazonas trópusi fekete vizeit, ami elősegíti számos ott előforduló halfaj igényeinek jobb kielégítését, sikeres tenyésztését. A huminsavak baktericidhatásúak. Hátránya, hogy miközben a tőzeg bomlik, az akvárium vizében felhalmozódik a törmelék, nehezebbé válik a vákuumos aljzattisztítás.

 

 

Gyanta

Gyanta

Gyanta

 

A gyantákat víz lágyítására használják, a vízlágyítás során a kemény, víz átáramlik az ioncserélő gyantán, ahol ioncserével megtörténik a vízlágyítás. Az ioncserélő gyantatöltet a Kalcium és Magnézium ionokat, Nátrium ionokra cseréli, amelyek magasabb vízhőmérsékletnél sem válnak ki a vízből. A gyanta töltet egy idő után elveszíti vízlágyító kapacitását, ezért regenerálni kell. A regenerálás nagy tisztaságú NaCl oldat felhasználásával történik.

Felhasznált irodalom: Jeremy Gay - The perfect aquarium

  •  
  •  

 

A víz pH-értékének módosítása

2015.10.28 12:51

 

pH teszt

pH teszt

Az akváriumvíz pH-jának mesterséges beállítása csak akkor indokolt, ha kimondottan savanyú vizet igénylő halakat akarunk tartani és tenyészteni, vagy ha a vegyi anyagokkal és az ioncserélő műgyantákkal előállított alapvíz túl savas vagy túl lúgos kémhatású. Savanyításra legalkalmasabb a sósav vagy a kénsav, de a növények szempontjából előnyösebb a foszforsav. A kemény vizek nehezebben savanyíthatók, mert a karbonátkeménység pufferelő, pH-kiegyenlítő hatású. A lágy, sószegény víz azonnal savas reakciót mutat már kis mennyiségű sav hozzáadásával is.
A víz savanyításához először híg, savas oldatot kell készíteni, és ebből a híg „törzsoldatból" kell az akváriumvízhez csepegtetni — folytonos keverés közben —, miközben a pH-t rendszeresen mérjük.
A túl alacsony pH-értékű vizet lúgosítani szódabikarbóna-oldattal lehet. A szódabikarbónát folyamatos keverés és gyakori pH-mérés közben adagoljuk az akvárium vizébe.

 

A tiszta víz pH-értéke 7, ennél kisebb pH-érték savasságot, nagyobb pH-érték pedig lúgosságot jelez. Az ivóvíz pH-ja a törvény szerint nem lehet 8,5-nél magasabb.

A víz savanyítása és lúgosítása rendkívüli óvatosságot igénylő művelet, ezért csak nagyon indokolt esetben szabad a mesterséges savanyítást és lúgosítást alkalmazni. Ha berendezett medence vizét kezdjük, akkor elővigyázatosságból a pH beállításáig a halakat célszerű eltávolítani.

 

BETEGSÉGEK

2015.10.28 09:58

BETEGSÉGEK

 

Sokféle kórokozó képes akváriumi halainkat megfertőzni, de a betegségek leggyakoribb oka a rossz vízminőség. A nem megfelelően karbantartott, alulszűrt vagy túltelepített akváriumokban felhalmozódnak a bomlástermékek. Ez legyengíti a halakat, fogékonnyá teszi őket a fertőző betegségekre, és önmagában is súlyos tüneteket okozhat. Sok hírhedt kórokozó van jelen a teljesen egészséges akváriumokban is, és addig nem jelentenek semmiféle problémát, amíg a halak immunrendszere le nem gyengül. A stressz már önmagában elég lehet ehhez. A stressz itt nem csak a halak fizikai zavarását jelenti, hanem ide tartozik a nem megfelelő vízminőség és vízértékek is.

 

Címkék