Berendezés

 

Dekorációk

Az édesvízi akvárium egyik nagy előnye a tengerivel szemben, hogy százféleképpen be lehet rendezni. A különböző szín és formavilágok között bárki megtalálhatja az ízlésének megfelelőt. Túlzásokba persze nem szabad esni, és nem minden elképzelés felel meg az általunk kinézett élőlényeknek. Sokféle természetes és mesterséges dekoráció közül válogathatunk, az egyetlen kőbe vésett szabály, hogy a berendezésnek ki kell elégítenie választott halaink természetes igényeit. Egyes halaknak nagy, üres kiúszótérre, másoknak sűrű növényzetre vagy sötét búvóhelyre van szükségük. Amikor megtervezzük az akváriumot, vegyük sorra az összes választott halunk viselkedését, és ezek alapján válogassuk össze a dekorációt. Vagy tervezhetünk fordítva is, az elképzelt dekorációhoz igazítva a halválasztásunkat.

A természetes hatású dekorációs elemek különböző fadarabok, ágak, sziklák és kavicsok közül kerülnek ki. Az akvárium talaja is része az összképnek, erről itt olvashatsz bővebben. Sokféle dekorelemet begyűjthetünk magunk is a természetből, és a díszhalboltok kínálata is évről-évre bővül. A saját gyűjtésű anyagokból igazán egyedi hangulatvilágú akváriumot rendezhetünk be, viszont alapos utánajárás szükséges, hogy csak biztonságos anyagokat válogassunk össze, és a tulajdonságaik sem mindig olyan előnyösek, mint a direkt erre a célra forgalmazott társaiké. 

Gyűjthető faanyagok

Uszadékfa: Az akvarisztika hőskorának fő dekorációja volt. Folyókból, tavakból gyűjthetünk évek óta ázó, a víz által megmunkált ágakat. Előnyük, hogy garantáltan kioldódtak már belőlük a növény nedvei, így ha eredetileg tartalmazott is valamennyi mérgező vagy problémás anyagot, az már távozott vagy lebomlott. Ezért nem szükséges pontosan meghatároznunk, milyen növénytől is származik a faanyag. Másrészt viszont a vízben található vegyi szennyezések is beleivódhatnak, ezért csak olyan területről gyűjtsünk, ahol ilyesmi nem fordulhat elő. A kiszáradt példányokat kerüljük el, ezek nehezen merülnek el újra. Az uszadékfát felhasználás előtt hetekig kell áztatni, és ajánlott valamilyen fertőtlenítő szert is használni közben(tömény sóoldat, csersav), mert a természetes vízből kórokozókat hurcolhatunk be. Az uszadékfák igen látványos, de elég rövid életű dekorációk. Anyaguk néhány év alatt felpuhul, és lassanként elforgácsolódik. 

Szőlőtőke vagy gyökér: A szőlőtőke egy régi, kedvelt akváriumi dísz. Göcsörtös formái és ellenálló anyaga praktikus választássá teszik. Évtizedek óta felhagyott szőlőskertek szép számban akadnak az országban, ilyen helyekről szerezhetünk garantáltan vegyszermentes szőlőtőkéket. Egyes boltokban is forgalmaznak szőlőtőkét, így nem feltétlenül nekünk kell utánajárni. A szőlőtőkét sokáig kell áztatni felhasználás előtt, hogy elmerüljön és kioldódjanak belőle a fölösleges szerves anyagok. Ha időnként forró vizet öntünk rá, azzal gyorsíthatjuk a folyamatot. A leggondosabb előkészítés mellett is előfordul, hogy a kezdeti időkben nyálka és penészfoltok jelennek meg rajta. Amíg ezek mennyisége kicsi, addig nem jelentenek problémát, egyes halak és garnélák elfogyasztják. 

Faágak: Egyes hazai fák és cserjék ágait vagy akár törzsét és gyökérzetét is fel lehet használni akváriumban. Elég hosszú és macerás előkészítést igényel a dolog, viszont jóval olcsóbban juthatunk nagyméretű fadarabokhoz, mintha trópusi fajtákat választanánk a boltok kínálatából. Először is a fát hagyni kell kiszáradni. Pár hónapig érdemes rá várni, mielőtt az áztatást kezdjük. Utána még további hónapokig áztassuk, hogy a fa elmerüljön, és kioldódjon belőle minden fölösleges anyag. Az áztatóvizet cseréljük le minél gyakrabban. Az előkészítés nagyobb daraboknál legalább fél évig tartson, különben a kioldódó anyagok problémákat okozhatnak az akváriumban. A kisebb darabok, ujjnyi vastag ágak egy-két hónap után felhasználhatóak. Ha már elég ideje ázik, akkor a kérget és a háncsot el tudjuk távolítani. Ez feltétlenül szükséges, hogy a mélyebb rétegekhez is eljusson a víz. Forró vízzel segíthetjük a folyamatot. Néhány felhasználható faj: tölgy, bükk, akác, kőris, cseresznye, meggy és szilva. A fűz ágai világos színűek, a többi fánál gyorsabban előkészíthetőek de csak pár évet bírnak ki akváriumban. Ismeretlen fát sose használjunk ilyen célra, mert sok hazánkban előforduló faj tartalmaz olyan méreganyagokat, amik halálosak is lehetnek halaink számára. 

Trópusi fák

 A trópusi faanyagok szerkezete egyenletes, mivel nincsenek évszakok a termőhelyükön. Az akváriumi célra használt fajták anyaga tömör, nehéz és viszonylag sok csersavat tartalmaz. Ezért tartósak, és könnyen elmerülnek. A csersav teszi igazán tartóssá a fát, de minél több van benne, annál tovább is ereszti magából a barna színű anyagot. A csersav jelenléte sok halfaj számára kedvező, de nem mindegyiknek, és a fény egy részét is kiszűri, ami a növényeknek nem előnyös. A kémhatást is befolyásolja kis mértékben, ami lágy vizű akváriumban odafigyelést igényel. Ha a csersav kioldódása visszafogott, akkor a vízcserékkel kordában lehet tartani a mennyiségét. Ha szeretnénk elkerülni a barna víz látványát, akkor használjunk aktív szenet, az eltávolítja a vízből. A trópusi fákat nem szükséges áztatni a felhasználás előtt, de megtehetjük, így a csersav nagy része még az áztatás során kioldódik, nem az akvárium vizét színezi. Egyes fák azonnal elmerülnek, másoknaknak szüksége van pár vízben töltött hétre. Forralni, főzni ezeket a fákat nem ajánlott, mert rontja az anyag tartósságát. Egyes fákon az áztatás első pár hetében nyálkaréteg képződik. Ez alapvetően ártalmatlan, az algaevők elfogyasztják,de amíg el nem múlik erősebb vízcseréket érdemes végezni.

Vasfa: A vasfa kifejezést gyűjtőnévként használják mindenféle sötét, víznél nehezebb fára, azonban akváriumban jellemzően egyetlen, jellegzetes típust árulnak ezen a néven. Az egyik legnépszerűbb akváriumi fa. Sötétbarna színe van, törési felületei igen dekoratívak. Azonnal elmerül. Elég sok csersavat tartalmaz, amit hónapokig is ereszthet magából. 

Mangrove: Vörösesbarna színe, kusza, lendületes formavilága van. Nagy mennyiségű csersavat tartalmaz.  

Szavanna gyökér: Meleg vöröses színe és göcsörtös felszíne van. Laposabb, nagyjából egy síkban elterülő darabokban lehet kapni. Néhány példány áztatás után merül csak le.  

Mopani fa: Vaskosabb, göcsörtös, homokfúvással alakított darabokban árulják. Világos és sötétbarna felszínek váltogatják egymást, így feltűnő, egyedi karaktert ad az akváriumnak.  Az afrikai mopani vagy mopane fa anyaga. Közepes mennyiségű csersav ázik ki belőle, frissen hajlamos a nyálkásodásra.

Red Moor gyökér: Az akvakertészek egyik kedvenc dekorációja. Világos, karcsú és kusza ágai kiváló alapját képezik egy természetethű akváriumnak. Nem merül le azonnal, az elején súlyozni kell, nem színezi a vizet jelentős mértékben, viszont az első pár hétben jelentős mennyiségű nyálka termelődhet rajta.

Falevelek

Erdei biotópok és garnélás akváriumok ideális dekorációja. A falevelek pár hét alatt bomlani kezdenek, miközben mikroorganizmusok tömegét látják el élőhellyel és táplálékkal. Ezeknek a mikroorganizmusoknak a jelenléte kedvező hatású a nagyon lágy és csersavas vizet igénylő halak egészségére. A nano méretű halak ivadékai számára táplálékforrást is jelentenek. A garnélák szívesen fogyasztják a bomló levelek anyagát. Az indiai mandula szárított leveleit akvarisztikai boltokban találhatjuk meg, ketapang és catappa néven is forgalmazzák. Csersavat és huminsavakat tartalmaz, így nagy mennyiségben barnítja és savanyítja a vizet. Tölgy és bükk leveleket a természetből gyűjthetünk. A lehullott barna leveleket gyűjtsük, az előző évi avar egész évben megmarad az erdőkben. A parkokat inkább kerüljük, mert rovarirtókat használnak és ez megmaradhat a levelekben. Felhasználás előtt ajánlott a begyűjtött leveleket leforrázni, így azonnal elmerülnek. 

Csiga és kagylóhéjak

Sokan dekorálják tengeri csigák és kagylók házaival az akváriumot. Ez édesvízi akváriumban nem csak stílusidegen, de nem is mindig egészséges. Ezek a vázak mészből vannak, amit idővel oldani kezd a víz. Nem csak a szép csigaházak mennek tönkre, hanem a víz is keményedik közben, ami a legtöbb díszhalnak nem jó. Kifejezetten kemény vizet igénylő halaknál használhatunk ilyen díszeket, a csigasügér akváriumában pedig elengedhetetlen kellék a csigaház. Az átlagos trópusi akváriumba jobb, ha nem kerül ilyesmi. 

Kövek, sziklák

A köveknél az alapvető kérdés, hogy tartalmaznak-e meszet. A mésztartalmú kőzetek lassan, de folyamatosan oldódnak, így a víz keménységét és a pH-t megnövelik. Ez egyes halaknak kedvező, ilyenek az afrikai sügérek, a trópusi díszhalak többségének viszont kifejezetten káros. Ha egy kő világos,például fehér, szürke vagy sárgás, akkor az már eredendően gyanús. Ilyenkor sav-tesztet kell végezni. A laza szerkezetű mész- és homokkövek már 20%-os ecetbe mártva is látványosan pezsegnek, a kristályos márvány tömény sósavban is csak egy idő után kezd el gyöngyözni. Ha a vizsgált kőzet a legkisebb mértékben is buborékozik, akkor problémákat okozhat az akváriumban. Ilyen dekorációt csak és kizárólag a kifejezetten kemény vizet igénylő fajoknál használhatunk. 

Köveket gyűjthetünk a természetből, léteznek kifejezetten akváriumi célra forgalmazott típusok, és válogathatunk a kerti díszkőárusok kínálatából is. Az akvakertészek a világ minden tájáról származó, egzotikus fantázianeveken forgalmazott kövekből válogathatnak a szaküzletekben. Ha vonzódunk is a szép színes ásványokhoz, az ásványbörzék kínálatát kerüljük el, igen sok színes kristály és ásvány mérgező egy akváriumban.

Mésztartalmú kövek:  A dekoratív formájú édesvízi mészköveket a sügéres akváriumokban szokták használni. A forrásmészkő nagy lyukakkal átszőtt érdekes formavilágű kőzet. A spagettikő felszíne porózus, kusza szálakból áll, a színe vöröses vagy barnás. Hazánkban népszerű a vörösmárványnak nevezett kemény mészkőtípus. Legömbölyített, öklömnyi fehér dolomitköveket tengerparton vagy díszkőárusnál szerezhetünk. Márvány és tömör mészkődarabok is előfordulnak a halas boltok kínálatában. 

Kvarckavics, békasókő: Folyók mellett vagy építkezési sóderből gyűjthetünk gömbölyded kvarcdarabokat. A nagyobb kövek népiesen békasókőként ismertek. A kvarckavicsok felszíne sima, fehér vagy sárgásan elszíneződött, enyhén áttetszőek. Kettétörve belül fehér színű, áttetsző, kristályos szerkezetet találunk. 

Bazalt, andezit: Fekete vagy sötétszürke vulkáni kőzet. Fekete színe és könnyű beszerezhetősége miatt népszerű dekoráció. Begyűjthetjük a természetből vagy tüzép telepen vásárolhatjuk meg minimális összegért. Vasút mellől szigorúan tilos gyűjteni, mert az évek során véglegesen beleivódtak kövekbe a különböző vegyi anyagok. 

Lávakő: Vöröses vagy májbarna, erősen porózus szerkezetű vulkáni kőzet. Igen látványos az élénk zöld növények között. Anyaga könnyű és egyszerűen faragható. Természetes tömbökben és átalakított, például lyukakkal díszített formában is kapható. Apróra zúzva talajnak és szűrőanyagnak is használják.

Gránit: A természetben nálunk elég ritka, a Mecsekben gyűjthető kő. Díszkövesnél érdemes keresni. Rendkívül kemény, szürke, rózsaszín és fekete alapszínben is előfordul. Különböző színű kristályok keverednek a kőzetben, ez érdekes felszínt eredményez. 

Megkövesedett fa: Több millió éve élt fafélék megkövesedett maradványa. Az ősi faanyag helyét kvarc vagy más szilikátásványok vették át. A formavilága igen változatos, a színe vörösestől a krémszínűig változó. Kerti díszkőnek is forgalmazzák. 

Jáspis: Élénk, sokféle színben és mintában kapható ásvány. Viszonylag olcsó, nagy méretű darabokban is beszerezhető kő. Halas boltokban, díszköveseknél juthatunk hozzá. Kisebb jáspiskavicsokat folyami sóderből is gyűjthetünk. Akváriumban főleg a vörös-sárga sávos változata népszerű. Természetes hatású akváriumba nehezen beilleszthető dekoráció.

Mesterséges dekorációk

Az akváriumba szánt mesterséges dekorációk között a természetes fatözset utánzó kerámiákon át a világító szemű, tátogó koponyáig szinte bármit megtalálhatunk. A halaknak szerencsére nagyjából mindegy, mennyire szélsőséges ízléssel rendelkezünk. Az ő szempontjukból nem számít, hogy foszforeszkáló kalózhajót vagy egy ágasbogas fadarabot kerülgetnek az akváriumban. Vannak viszont más, lényeges szempontok, amiket gyakran figyelmen kívül hagynak az ilyen dekorációk rajongói. Akármennyire is kielégíti valakinek az esztétikai elvárásait egy színes műanyag szobor, a halaknak ettől még nem lesz otthonos az életterük. Számukra a dús növényzet a fontos. A jól megválasztott mesterséges dekorációk biztosíthatják a halaknak a szükséges rejtekhelyet, viszont az egészséges akváriumhoz az élő növények elengedhetetlenek. 

Az akváriumba szánt dekorációnak kémiailag semlegesnek kell lennie. A direkt ilyen célra gyártott díszek nagy része megfelel ennek a kritériumnak, kivételt a cementből készült búvóhelyek és műsziklák képeznek. Ezekre a mészkőnél részletezett hátrányok vonatkoznak. A hétköznapi tárgyak közül az üvegből és porcelánból készülteket használhatjuk biztonságosan akváriumban. A gyerekek akváriumaiban kedvelt díszek az üveggolyók és a tompa szélű tarka üvegkavicsok. 

Háttér

Egy szépen berendezett akváriumban nincs szükség bonyolult háttérre, egy egyszerű színes kartonlap is tökéletes a hátsó üveglap mögé ragasztva. A fekete, a fehér, a szürke és a kék természetes hatást nyújtanak. Kaphatóak színes fotóhátterek, amik akváriumokat ábrázolnak. Ezekkel egyszerűen látványossá tehetjük az akváriumot, viszont igazán nem lehet összehangolni a háttér és a tényleges akvárium látványvilágát. Ha a fotón még halak is vannak, az nagyon zavaró összképet eredményezhet, ahogy egy sziklás háttér is egy növényes akváriumban, vagy fordítva. A tükör háttér szép, de nem jó az állatoknak. A halak fajtársnak nézik a tükörképüket, ami zavaró lehet számukra, különösen területvédő fajoknál. Matt felületű tükröző anyagot használhatunk, ez harmonikusan illeszkedik az akváriumhoz, de az elmosódott tükörképek már nem zavarják az állatokat. 

A beépített hátterekben már sokkal több lehetőség van. Az akvárium szerves részét képezik, egy gondosan megválasztott háttér egy kicsit bealgásodva teljesen természetes és harmonikus hatású lehet. Egy jól megtervezett darab alkalmas az akvárium technikai berendezéseinek elrejtésére is. Három dimenziós háttereket vehetünk készen, megrendelhetjük egyedileg szakemberektől és ha van némi barkácshajlamunk, házilag is készíthetőek. Az általánosan felhasználható hátterek műgyantából vannak. Cementből olcsón készíthetünk hátteret, ez viszont csak kemény vizet igénylő halak akváriumába ajánlott.

Világítás

A növényeknek és a halaknak is szükségük van a fényre, és világítás nélkül mi sem nagyon élvezhetjük az akvárium látványát. De milyen is az ideális világítás? Sokféle típus közül lehet válogatni,ráadásul a túl kevés és a túl sok fény is gondot okozhat. 

Miért nem napfény?

Egy világos szobában, az ablakhoz közel elég természetes fény éri az akváriumot, hogy az igénytelen növények életben maradjanak. Mégsem ajánlott elhagyni a világítást, mert az oldalról érkező szórt fény nem az igazi a halaknak. A napfény a természetben felülről érkezik, ez befolyásolja a halak életritmusát, ehhez igazodik a belső órájuk. A növények is felülről érkező fényben mutatják a legszebb alakjukat. Még a legvilágosabb szobában is nagyon kevés fény jut az akváriumba az igényekhez képest. A víz rengeteget elnyel, és a tető, dekoráció is sokat árnyékol. Ha szép növényzetet szeretnénk, akkor megfelelő világításról kell gondoskodnunk. És nem utolsó sorban az akvárium látványa is csak akkor érvényesül, ha megvilágítjuk az akváriumot. 

Egy kevés szórt napfény jót tesz az átlagos akváriumnak. Jól kiegészíti a világítás spektrumát, kedvez a növényeknek. A közvetlen napfény viszont kerülendő. Nyáron túlmelegítheti az akváriumot, UV és IR hullámhosszai az algásodásnak kedveznek. Egy erősen megvilágított növényes akváriumnál a természetes fény jelenléte már hátrány, csak az algákat táplálja. Ezeket az akváriumokat ablaktól távol érdemes elhelyezni. 

Fényerő 

Mi számít gyenge, közepes és erős világításnak? Nagyon sok minden befolyásolja, így nehéz egyszerűen megmondani. Függ a vízmélységtől, a világítótestek típusától és számától, a világítótest távolságától és a növények sűrűségétől is. A legegyszerűbb módszer a teljesítményt nézni az akvárium méretének függvényében. Ez egy nagyon pontatlan számítás, de elterjedt és egyszerűen használható. A világításunk teljesítményét osszuk el az akvárium térfogatával. A kapott eredmény szerint:

0,2           Watt/liter      igen gyenge fény
0,3           Watt/liter      gyenge fény
0,5           Watt/liter      közepes fény
0,75         Watt/liter      erős fény
1              Watt/liter      Intenzív fény    

Mikor érvényes ez a számítás?

- T8 fénycsövek esetén. T5 fénycsőnél magasabb fényerőt jelent ugyanaz a teljesítmény, kompaktnál alacsonyabbat. 
- Átlagos méretarányú akváriumnál
- Közepes méretű (50-80 liter) akváriumnál. Kisebb méretnél magasabb teljesítményre van szükség ugyanolyan fényerősséghez, nagyobbnál alacsonyabbra

A fentiek miatt elég sok buktatója van a számításnak, de egy általános becsléshez jó. Sok körülményt eleve nem is lehet belevenni a számításba, például a dekorációs elemek és a növényzet árnyékolását, vagy a szobába érkező természetes fényt. Léteznek pontosabb és sokkal bonyolultabb számítások, de ezekre csak akkor van szükségünk, ha versenyszinten szeretnénk növényezni. A gyakorlatban a legegyszerűbb a watt/liter elv alapján nagyjából belőni a várható fényerősséget, ez már elég a növények kiválasztásához. Az üzemelő akváriumban pontosíthatjuk utána az értéket. Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy elég erős-e a fényünk, vásároljunk egy-két szál hínárt, ezek a növények nagyon olcsók, és csak kiváló világítású akváriumokban maradnak életben. Ha a hínárokkat sikerül életben tartanunk, akkor jó esélyünk van más fényigényes növényeknél is.   
Ha az akvárium durván algásodik, és kizártuk a szűrés és a tápozás hibáit, akkor lehet túl erős a világításunk a növényeink igényeihez képest. Ilyenkor ültethetünk gyors növésű, fényigényes fajokat, vagy úszó növényekkel is árnyékolhatunk. Ez egyben a vízminőségnek is kedvez.
Ha kevés a fényünk, nem sokat tehetünk a lámpatest cseréje nélkül. Ha a fényforrás mögött nincs fényterelő, akkor tükörfólia segítségével növelhetjük az akváriumba jutó fényt. Léteznek víz alatt használható fénycsövek, ezeket elég egyszerűen rögzíteni a tető aljához, de a fényerejük nagyon gyenge a teljesítményükhöz képest. Az akváriumot áthelyezhetjük egy világosabb helyiségbe, de ez nem feltétlenül szerencsés, mert a kelleténél több napfény algásodást okoz.

Mennyit világítsunk?

A növények nem képesek a végtelenségig fotoszintetizálni. Egy idő után nem tudják hasznosítani a fényt. Az algák viszont igen, így ha túl sokat világítunk, el fogják lepni az akváriumot. Minél erősebb a világítás, annál kevesebb ideig kell világítani. 12 óra a maximum amit a növények képesek kihasználni.

0,5    Watt/liter  12 óra
0,58  Watt/liter  11 óra
0,63  Watt/liter  10 óra
0,7    Watt/liter   9 óra
0,79  Watt/liter   8 óra
0,89  Watt/liter   7 óra
1+     Watt/liter   6 óra 

Milyen világítást válasszunk?

Rengetegféle gyári lehetőségből választhatunk. Léteznek tetőbe épített lámpák, az akvárium szélére ültethetők és olyanok is, amelyek felülről lógathatóak az akvárium fölé. Tetőbe épített világítás esetén zárt az akvárium, ennek hátránya, hogy a hő nagy része nem távozik felfelé, fűti a vizet, ez nyáron komoly probléma lehet. Ha rossz a lakás hőszigetelése, akkor valószínűleg hűteni kell az akváriumot (trópusi halaknál is) a legforróbb nyári hetekben, amit egy zárt tető önmagában is megnehezít, a tetővilágítás pedig tovább rontja a helyzetet. Az ilyen vízközeli lámpák hamar vízkövesednek a felcsapódó cseppek miatt, így gyakoran kell takarítanunk őket. A nyitott akváriumok látványosak, viszont az ehhez való lámpákra kisebb a kereslet, így drágábbak is. 
 Az akváriumszettek  beépített világítása általában nagyon gyenge, és nem is fejleszthető, mivel nem gondoskodnak több foglalatról. A nem akvarisztikai célra gyártott lámpák egy része is használható, ha biztosítani tudjuk a páramentességet és alkalmasak a megfelelő világítótestek befogadására. Például ha az akvárium tetején üveglap van, akkor egy erősebb kompakt fénycsöves asztali lámpa is megoldhatja a világítást.  
A választáshoz az első és legfontosabb szempont, hogy a világítótest cserélhető legyen. Ez olyan alapvető elvárás egy lámpától, hogy az embernek eszébe sem jut, hogy esetleg nem így van. Viszont léteznek olyan akváriumszettek, amelyek speciális, foglalattal egybeépített fénycsővel üzemelnek, és csak együtt lehet az egészet kicserélni, jó drágán. A következő kritikus szempont, hogy a világítótest olyan szabvány legyen, ami könnyen beszerezhető az országunkban. Ha szeretnénk elkerülni a sok utánajárást, olyan lámpát érdemes választani, ami T8 vagy T5 fénycsővel üzemel, ezek hétköznapi használatban is közönséges fénycsövek.

Fénycsövek

Manapság a legelterjedtebb a fénycsövek használata. A legtöbb akvarisztikai lámpa, beépített világítás fénycsöveket használ. Sokan neoncsőnek nevezik, de a mai csövek már higanygőzzel vannak töltve neongáz helyett. Ez a feszültség hatására UV fényt ad le, amit a csövön található bevonat látható fénnyé alakít. Az UV fényt a cső üvege kiszűri, de az öreg fénycsövek esetében ez már nem tökéletes, így algásítnak. Általánosságban évente érdemes cserélni a csöveket.

Az akvarisztikai fénycsövek néhány évtizede még szükséges többletkiadást jelentettek, manapság azonban az általános célra gyártott csövek ugyanolyan jók, néhány esetben még jobbak is. A díszhalas boltokban kapható csövek a legdrágább megoldást jelentik, és nincs egyértelmű előnyük. Még a viszonylag speciális típusok, például a növénytermesztéshez használtak is megtalálhatóak a nem akvarisztikára szakosodott, de amúgy jó nevű márkák kínálatában, jóval olcsóbban.

A fénycsövek által leadott fény színspektruma nem egyenletes, egyes tartományokban erős, másokban gyenge.  A túl régen gyártott és a nagyon olcsó típusok esetében a spektrum túlságosan hiányos, hogy a növényeink jól fejlődjenek és a látvány igazán szép legyen. A modern, jó minőségű általános fénycsövek közül szinte mindegyik megfelel akvarisztikai célra, de azért nem árt ha tudjuk milyen szempontokat kell nézni. A megfelelő csöveket három- vagy ötsávos néven találhatjuk meg. Egy háromtagú számmal jelölik meg a csöveket, amiből ezeket az adatokat kiolvashatjuk . A szám első tagja a színvisszaadásra utal, ami háromsávos fénycsőnél 80%, ötsávosnál 90%, ebből a 8 vagy a 9 kerül be a kódba. A második és a harmadik számjegy a színhőmérsékletet mutatja. Például egy 865-ös cső esetében az első 8-as 80%-ot jelent, a 65 a 6500K színhőmérsékletre utal.

A fénycsövek szórt fényt adnak le, nem vetnek éles árnyékot. Bár ténylegesen ez mesterséges hatás, a mégis természetesnek érzi az emberi szem a látványt. A fénycsövek legfeljebb 50 cm vízmélységet képesek megfelelően bevilágítani, mélyebb akváriumhoz más megoldás kell.  

T8

A T8 a legelterjedtebb az összes fénycsőtípus közül, a legtöbb gyártó ezt használja a gyári tetőkhöz. Vastagabb, 2,6 mm átmérőjéről ismerhetjük meg. Viszonylag régi, ezért sok szempontból már elavult típus, de egyben a legolcsóbb is, ezért sokan használják. Az újabb típusokhoz képest rövidebb életű és adott teljesítményen kevesebb fényt ad le. Az akvarisztikai T8 fénycsövek választéka igen nagy.

T5 

1,6 cm átmérőjű, a T8-nál vékonyabb csövek. A T8 csövekhez képest 10-17%-kal több fényt adnak le és élettartamuk is hosszabb. A korszerű akváriumvilágítások T5-öt használnak, de nálunk még nem elterjedtek, ezért viszonylag drágák. A T5 fénycsöveken belül is két különböző típus van, a nagy hatásfokú HE(high efficiency) és a nagy fényerejű HO(high output) csövek. Egy adott lámpatestbe vagy az egyik, vagy a másik típus való, nem cserélhetőek fel. Mivel a két típusba tartozó csövek hossza és teljesítménye is eltér, ezért nem tudunk rossz csövet rakni a foglalatba. Ha megengedhetjük magunknak, akkor érdemes T5-ös lámpát vásárolni. Ez a leginkább kiforrott, jól bevált technológia. 

Kompakt fénycsövek

Sokan energiatakarékos izzónak hívják, valójában viszont egy feltekert fénycsőről van szó, aminek tömeggyártott típusait a hagyományos égőfoglalatba(E27) csavarhatjuk be. Ezek a típusok praktikusak, ha valamilyen hagyományos lámpát szeretnénk akváriumvilágításra használni. A lapos, kétcsapos(G23) foglalatű változatát néhány gyári akváriumlámpában is megtaláljuk.  Házilag barkácsolt világításokhoz népszerű választás, mivel a szerelésük egyszerűbb a hagyományos fénycsövekhez képest. A kompakt fénycsövek előnye, hogy viszonylag rövid hosszal erős fényt adnak le, és egyszerűen használhatóak a hagyományos izzók helyettesítésére. Nano és a kocka alakú akváriumokhoz praktikusak az arányaik.Teljesítményükhöz képest kevesebb fényt adnak le, mint egy T5. 

Hagyományos izzó

Ma már nem használják az akvarisztikában, mivel teljesítményéhez képest nagyon kevés fényt ad le, ellenben rengeteg hőt termel. Ez a fény viszont teljes spektrumú, így a maga korában jó megoldás volt. A régi akvarisztikai könyvekben hagyományos izzókban mérik a fény erősségét, így előfordul, hogy 2W/litert vagy többet is javasolnak. Ez a modern fényforrásokkal már túl erős világítást jelentene. 

Fémhalogén

Jelenleg a legerősebb akváriumvilágításnak számít. Tengeri akvarisztikában népszerű módszer a korallok magas fényigénye miatt. Édesvízben mély akváriumoknál használják, mivel a fénycsövek 50cm vízmélység fölött már nem hatékonyak. A csúcstechnológiájú növényes akváriumokban a jellegzetes fény-árnyék hatása miatt kedvelik, mivel erősebb, élesebb árnyékokat ad, mint a fénycsövek. Használatával teljesen élethű napfényhatást érhetünk el. 
Ezek a lámpák hatalmas mennyiségű hőt termelnek, ezért csak az akvárium fölé felfüggesztve használhatóak, megfelelő hőelvezetéssel. Nagy teljesítményük miatt a fogyasztásuk is tetemes. Az akvarisztikai célra gyártott fémhalogén lámpák nagyon drágák.

LED

A LED a legígéretesebb technológia a világítások között, de a gyakorlatban még nem jelentek meg a hétköznapi szinten is használható termékek. A piacon található néhány akvarisztikai típus vagy drága, vagy nagyon rossz minőségű, a nem akvarisztikai fényforrások pedig eleve alkalmatlanok ilyen célra. A  fénycsövekhez képest egy LED világítás több fényt ad le azonos teljesítményen, és az élettartama is nagyságrendekkel nagyobb egy ilyen világításnak, így hosszú távon gazdaságos megoldás. Nagy teljesítménynél komoly előny, hogy kevesebb hőt termel, mint más fényforrások. Ezt a hőmennyiséget viszont sokkal kisebb területen adja le, így a hűtést meg kell oldani. A LED lámpák fénye kevésbé szórt, napfényszerű hatásuk van, élesebb árnyékokkal és kontrasztokkal. Az olcsóbb LED világítások fényereje gyenge, színspektruma gyakran hiányos, ráadásul a hőelvezetés nem megoldott, így idővel maradandóan gyengül a fényük és a kék felé torzul a spektrumuk a túlmelegedés miatt.  Ezek a lámpák csak árnyéktűrő növényekhez használhatóak. A jobb, igényesebb növényeket is ellátó LED lámpák ára egyelőre még irreálisan magas a hasonló fényerejű fénycsöves világítótestekhez képest.

Színhőmérséklet

A fehér fény a gyakorlatban sosem teljesen fehér. Ezt írja le a színhőmérséklet, ami azt fejezi ki, hogy egy melegített  tárgy milyen színű fénnyel izzik egy adott hőmérsékleten. Először vöröses színű lesz, majd ahogy egyre melegebb, sárga, majd fehér, végül kékes. A fénycsövek esetében ennek a színhőmérsékletnek nincs fizikai jelentése, mivel nem izzással keletkezik a fényük. A színhőmérséklet esetében a magas értéket a kékes árnyalatok jelentik, az alacsonyat a sárgás, vöröses színek. Ezzel szemben a hétköznapi életben pont fordítva használjuk  a kifejezéseket, a kék a hideg szín, a vörös pedig a meleg. A fénycsövek esetében a megnevezésük általában a hétköznapi szóhasználatot követi, tehát egy melegfehér alacsony színhőmérsékletet, míg egy hidegfehér magas színhőmérsékletet takar, de vannak eltérések, ezért érdemesebb inkább a számokat nézni: a 2700K sárgás fényt jelent, a 6500K tiszta fehéret, a 8000K kékeset. Ha nem vagyunk biztosak benne, mit is várjunk, vásároljunk nagyobb áruházban vagy szakboltban, ahol megnézhetjük egy-egy adott cső színét működés közben. 

Számít ez nekünk az akvarisztikában?

Sokan esküsznek rá, hogy csak az alacsony, vagy éppen a magas színhőmérséklet jó a növényeknek és nem jó az algáknak.  A gyakorlatban mindegyik típus használhatónak bizonyul, a növények is nőnek, és létezik algamentes akvárium mindegyik alatt. Algásodás esetén segíthet a fénycsőváltás, de nincs általánosan bevált szabály. Lehet, hogy egy akváriumon segít a hidegebb fényre váltás, egy másikon pedig a melegebb javít. Érdekes példa, hogy a rózsaszín növényes csövek színhőmérséklete szélsőségesen eltér a gyártók között, pedig azonos funkciót töltenek be. Például a Hagen flora-glo 2800K, a Sera plant color 4900 K,  a Sylvania grolux pedig 8500 K színhőmérsékletű.

A trópusi akváriumokat sárgásabb, alacsony színhőmérsékletű fénnyel szokás megvilágítani, mivel jól tükrözi a természetes fényhatásokat. Hidegebb fehér fényforrás mellett ezt a hatást csersavas vízkezelőkkel imitálhatjuk. Az afrikai sügérfélék akváriumában a hideg, kékes fényű fényforrások kedveltek. Tengeri akváriumokban extrém magas színhőmérsékletet használnak, ezek a fényforrások édesvízi akváriumokban kerülendők, mert UV tartományban is sugároznak. Ez egy tengeri akváriumban szükséges, édesvízben viszont algásít.

Az akvarisztikai fénycsövek sokkal változatosabb színvilággal rendelkeznek, mint a háztartási célra gyártottak, ami esztétikai szempontból hasznos lehet. Például akvarisztikai "napfény" csövekből létezik enyhén zöldes árnyalatú, ami gyönyörűen kiemeli a növényzet színét. 

A "növényes" csövek rózsaszín vagy lila árnyalatúak. A növények a spektrumból szinte csak a vörös és a kék árnyalatokat hasznosítják, így elvileg a vörösben és kékben erős fényforrások kedvezőek lennének. A gyakorlatban viszont annyival gyengébb fényt adnak le, hogy nem nyerünk sokat a velük. Akkor érdemes használni őket, ha az akvárium vörös árnyalatait szeretnénk hangsúlyozni. Bár a többi hullámhossz nem kell a növényeknek, nekünk szükségünk van rá hogy élvezni tudjuk a látványt, és a halaink számára is a kiegyensúlyozott spektrumú fény a természetes. 

A gyakorlatban a legelterjedtebbek a 6000-6500K (860,865) körüli hagyományos(nem akvarisztikai) csövek. Ezek fénye hófehérnek látszik, és jóval olcsóbbak az akvarisztikai csöveknél. Komoly növényes akváriumoknál is ezek a népszerű fénycsövek, mivel ezek adják a legnagyobb fényerőt. A nagyobb, 3-4 csövet is használó világításoknál előfordul, hogy egy rózsaszín növényes csövet raknak a fehér fényűek mellé.